Alapok – tartalom

Tartalom:

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

BEMUTATKOZÁS

FOGALOMTÁR

I. SOROZAT: A TEREMTÉSRŐL

I/1. ARRÓL, HOGY MIÉRT IS VAGYTOK ITT
I/2. ARRÓL, HOGYAN TEREMTITEK A SAJÁT VALÓSÁGOTOKAT
I/3. A TÁRSTEREMTÉSRŐL
I/4. A TÁRSTEREMTÉS MÓDOZATAIRÓL ÉS TITKAIRÓL
I/5. A HARMONIKUS TÁRSTEREMTÉSRŐL
I/6. A FÓKUSZRÓL, ÉS AZ EBBŐL FAKADÓ TANULSÁGOKRÓL
I/7. ARRÓL, HOGY MIT JELENTENEK A KÜLÖNBÖZŐ PERSPEKTÍVÁK
I/8. A KÉPESSÉGEITEKRŐL
I/9. AZ ÁTFOGÓ ÉRZÉKELÉSRŐL ÉS ENNEK HASZNÁRÓL
I/10. A TEREMTÉS FOLYAMATÁRÓL A GYAKORLATBAN
I/11. A TEREMTŐFOLYAMAT KISZÉLESÍTÉSÉRŐL
I/12. ÖSSZEFOGLALÓ BESZÉLGETÉS

II. SOROZAT: A TUDATI RÉTEGEKRŐL

II/1. A TUDATI RÉTEGEKRŐL
II/2. A TUDATI RÉTEGEK KÜLÖNBÖZŐ MÓDOZATAIRÓL
II/3. A TUDATI RÉTEGEK FELISMERÉSÉRŐL
II/4. A TÁJKÉP TEREPRENDEZÉSÉRŐL
II/5. BESZÉLGETÉS, AMELYBEN MEGVÁLASZOLOK PÁR KÉRDÉST
II/6. AZ IGAZSÁGPONTJAITOKRÓL ÉS AZOK MEGTALÁLÁSÁRÓL
II/7. A SZÍV IGAZSÁGÁRÓL
II/8. ANNAK A FELFEDEZÉSÉRŐL, KIK VAGYTOK VALÓJÁBAN
II/9. AZ ISTENI LÉNYETEK MAGJÁBÓL MEGÉLT ÉLETRŐL
II/10. A MEGVILÁGOSODÁS KOLLEKTÍV JELLEGÉRŐL
II/11. ARRÓL, HOGYAN TUDUNK MÁSOKAT SEGÍTENI EZEN AZ ÚTON
II/12. A HAZUGSÁGRÉTEGEK ÉS A SZÍV IGAZSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

III. SOROZAT: GYAKORLATOK

III/1.GYAKORLAT A BŐSÉGGEL KAPCSOLATBAN
III/2. GYAKORLAT A BŐSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE
III/3. GYAKORLAT A BŐSÉG LEHORGONYZÁSÁRA
III/4. EGY KIS PIHENŐ
III/5. GYAKORLAT AZ EGÉSZSÉG MEGTEREMTÉSÉRE
III/6. GYAKORLAT AZ IDEÁLIS TEST MEGTEREMTÉSÉRE
III/7. GYAKORLAT AZ ÁLLÓKÉPESSÉG NÖVELÉSÉRE
III/8. MEGINT EGY KIS BESZÉLGETÉS
III/9. GYAKORLAT A FÖLDELÉS ELŐSEGÍTÉSÉRE
III/10. GYAKORLAT A LEFÖLDELT CSERJE TÁPLÁLÁSÁRA
III/11. GYAKORLAT A LEFÖLDELÉS STABILIZÁLÁSÁRA
III/12. A GYAKORLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA

IV. SOROZAT: KÉRDÉSEK-VÁLASZOK I.

IV./1. A TANÍTÁSOKRÓL ÉS GYAKORLATOKRÓL
IV/2. A KÜLÖNFÉLE TANÍTÁSOKRÓL
IV/3. A TUDATOSSÁGRÓL
IV/4. A FELEMELKEDÉSRŐL
IV/5. A SPIRITUALITÁSRÓL ÉS A PÉNZRŐL
IV/6. A TANÍTÓKRÓL ÉS TANÍTVÁNYOKRÓL
IV/7. A KAPCSOLATRENDSZEREKRŐL
IV/8. A KÖRNYEZETRŐL
IV/9. AZ EMBERI TULAJDONSÁGOKRÓL
IV/10. A BŐSÉGRŐL
IV/11. AZ ANGYALI LÉTEZŐKRŐL
IV/12. A DIMENZIÓKRÓL ÉS AZ ÁLMOKRÓL

V. SOROZAT: KÉRDÉSEK-VÁLASZOK II.

V/1. A SZABADSÁGRÓL
V/2. AZ EGÉSZSÉGRŐL
V/3. AZ ÖNKIFEJEZÉSRŐL
V/4. A REINKARNÁCIÓRÓL
V/5. A TUDATOSODÁSI FOLYAMATRÓL
V/6. AZ ANGYALOKKAL VALÓ KAPCSOLATRÓL
V/7. A SZIMBÓLUMOKRÓL
V/8. EGY KIS MEGLEPETÉS
V/9. A FÉLREÉRTÉSEKRŐL
V/10. AZ ÖNKIFEJEZÉSRŐL A MINDENNAPOKBAN
V/11. AZ EMBERI KÖZÖSSÉGEKRŐL
V/12. A HALÁLRÓL

VI. SOROZAT: KÉRDÉSEK-VÁLASZOK III.

VI/1. AZ ÉTERI KAPCSOLATTEREMTÉSRŐL
VI/2. A GYERMEKEKRŐL
VI/3. AZ ÁLLATVILÁGRÓL
VI/4. PÁR, KÉNYESNEK MINŐSÍTETT TÉMÁRÓL
VI/5. A SZERELEMRŐL
VI/6. MESE BENDEGÚZRÓL
VI/7. A MOSTANI VILÁGESEMÉNYEKRŐL
VI/8. EGY KIS ÚTMUTATÓ VÉSZHELYZET ESETÉRE
VI/9. AZ ÁLTALÁNOS ZŰRZAVARRÓL
VI/10. AZ ÉLET TELJESSÉGÉNEK MEGÉLÉSÉRŐL
VI/11. A VALLÁSOKRÓL
VI/12. ÖSSZEFOGLALÁS KICSIT MÁS MÓDON

VII. SOROZAT: HÉTKÖZNAPI ALKÍMIA

HÉTKÖZNAPI ALKÍMIA I-től XII. FEJEZETIG

VIII. SOROZAT: A VALÓSÁGRÉTEGEKRŐL

VIII/1. BEVEZETÉS A VALÓSÁGRÉTEGEK MEGÉRTÉSÉBE
VIII/2. A VALÓSÁGRÉTEGEK FELISMERÉSÉRŐL
VIII/3. A VALÓSÁGRÉTEGEK TALÁLKOZÁSÁRÓL
VIII/4. A VALÓSÁGRÉTEGEK SZINTJEIRŐL
VIII/5. A VALÓSÁGRÉTEGEK KISZÉLESÍTÉSÉRŐL
VIII/6. A MULTIDIMENZIONÁLIS VALÓSÁGÉRZÉKELÉS GYAKORLATÁRÓL
VIII/7. A VALÓSÁG MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL I.
VIII/8. A VALÓSÁG MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL II.
VIII/9. A VALÓSÁG MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL III.
VIII/10. GYAKORLATOK  I.
VIII/11. GYAKORLATOK II.
VIII/12. GYAKORLATOK III. – BEFEJEZÉS

IX. SOROZAT: MESTERALKÍMIA

MESTERALKÍMIA I-től XII. FEJEZETIG

***

„Leírok egy lineáris ok-okozatra épülő eseménysort, és nézzük meg, mit is tudunk ezzel kezdeni. Anyuka tejet melegít a konyhában. Csöng a telefon. Anyuka odamegy, felveszi. Rossz hírt hall a telefonban. Megfeledkezik a tejről. A tej kifut, odaég. Nem tudja odaadni kisgyereknek, aki emiatt keserves sírásba kezd. S ettől, az amúgy is zaklatott anyuka szintén sírva fakad. Mindennapi helyzet, és egy teljesen logikus, egymásból következő eseménysor. No, most nézzük meg ezt olyan módon, hogy egyik elemét változtassuk meg ezen eseménysornak, s nézzük meg, mi történik! Legyen az a változtatási pontunk, hogy nem csörren meg a telefon, hanem némán nyugszik a konyhapulton. Mi „következik” ebből? Hogy anyuka nem hall rossz hírt, ami elterelné a figyelmét a tejről, az nem fut ki, nem ég oda és a kisgyermek boldogan megissza, és anyuka felhőtlenül nevetgél a kicsinye bájos tejbajuszán. Tehát mondhatjuk azt, hogy azzal, hogy csak egyetlen elemet megváltoztattunk ebben a rendszerben, megváltoztattuk magát az egész eseménysort, teljesen más végkifejletet eredményezve ezáltal. S miért mondom azt, hogy valójában ez koránt sincs így, és ez a szemléletmód egyáltalán nem mutatja meg hűen azt, ami tényleg történik? Miért mondom azt, hogy amit az imént felvázoltunk, csupán illúzió? Most megint, ahogy kérni szoktam, álljatok meg az olvasással és, kérlek, próbáljátok ezt megfogalmazni a fenti fejtegetésem fényében!Ugyanis amikor én azt mondtam, hogy változtassunk meg egy elemet, azaz ne csörrenjen meg a telefon, mit tettem? Ennek az egész rendszernek minden egyes elemét, nem csak a telefoncsörgés utánit, hanem az összes elemét egyszerre egy időben megváltoztattam, s amit én egy elem megváltoztatásának észlelek egy nézőpontból, gyakorlatilag abban a pillanatban végigfut az egész rendszeren. Hiszen ha nem csöng a telefon, az feltételezi, hogy a nagypapa nem került kórházba, ami feltételezi, hogy nem esett le arról a létráról, ami feltételezi, hogy nem égett ki a konyhában az a fránya égő, ami feltételezi, hogy nemrégiben tettek bele újat, ami feltételezi, hogy vettek a nagyiék új égőket, ami feltételezi, hogy a bolt nyitva volt – és sorolhatnám a végtelenségig, valóban a végtelenségig a sort. Pillangó-effektus. Ismerős a kifejezés? Azt fejezi ki egy szemléletes példa kapcsán, hogy nem lehet a világot olyan módon szemlélni, hogy egyes elemeit kiveszem magából az egészből, mert ez egyetlen rendszer, aminek minden egyes eleme, még egyszer elismétlem, mert ez itt a lényeg, nem meghatározott számú, hanem minden egyes eleme feltételezi az összes többi létét, és viszont. Egyetlen elemet sem lehet megmozdítani e rendszerben anélkül, hogy ne mozdulna vele abban a pillanatban az összes, ismétlem, az összes többi elem. Az, hogy a telefon megcsörren, avagy nem, nem vizsgálható önmagában, mert ez egy olyan beszűkült nézőpont eredménye, ami csak azt mutatja meg, hogy a világot észlelő létező mely pontból határozza meg magát. Magát viszonyítja ahhoz a telefonhoz, amelynek a csörgése, avagy nem csörgése befolyásolja az ő további sorsát, vagy pontosan tudja, ő az, aki valójában meghatározza, hogy mi lesz a telefonnal, mert minden egyes elemben történt változás, egyszerre egy időben meghatározza az összes többi elem mozgásának irányát. Azaz, ha ő benne létrejön egy változás, az kihat a telefonra, a nagypapára, a létra állagára és a bolt nyitva tartására. S ez nem fantazmagória, ez maga a valóság, csak addig, amíg ti a titeket körülvevő világra úgy tekintetek, mint egy rátok ható viszonyrendszerre, hagyni fogjátok, hogy az elemek változása változtasson titeket, mint e rendszer nélkülözhetetlen elemeit, és nem tudjátok ezt a látszólag ok-okozati sort megfordítani, s a magatok szolgálatába állítani.”