Hatályos törvény a szerzői jogokról

-részlet –

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

Milyen jogok illetik meg a szerzőt?

A szerzői jog a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A vagyoni jogosultságok révén a mű felhasználására fő esetekben csak a szerző engedélyével kerülhet sor. Felhasználás pl. egy színdarab előadása vagy egy zeneszám internetre való feltöltése illetve lejátszása stb. A felhasználásokért a szerzőt fő esetben ellenszolgáltatás, ún. jogdíj illeti meg. A törvényben foglaltak szerint a következő felhasználásokhoz kapcsolódóan szükséges a szerző engedélyét kérni (e felhasználások testesítik meg tehát a szerző vonatkozó jogait):

a) a többszörözés (Szjt. 18-19. §),
b) a terjesztés (Szjt. 23. §),
c) a nyilvános előadás (Szjt. 24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (Szjt. 26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (Szjt. 28. §),
f) az átdolgozás (Szjt. 29. §),
g) a kiállítás (Szjt. 69. §).

Az Szjt. nem csak a szerzői műveket, hanem a felhasználások lehetséges módjait is csak példálózva sorolja fel. E felsoroláson kívül léteznek egyéb típusú, nem nevesített felhasználási módok is, hiszen az Szjt. általánosságban mondja ki 16. §-ának (1) bekezdésében, hogy a szerzőnek a szerzői jogi védelem alapján a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga van. Ezek gyakorlása esetében is ugyanúgy szükséges a szerző engedélyének beszerzése, mint a törvényben felsorolt felhasználásokkor.

A személyhez fűződő jogok az alábbiak:

a) a mű nyilvánosságra hozatalának joga
b) a szerző névfeltüntetési joga
c) a mű egységének védelme.

A személyhez fűződő és a vagyoni jogokkal kapcsolatos részletes szabályok az Szjt. II. és III. fejezetében találhatók.

Hogyan használható fel más műve / hogyan szerezhető engedély egy mű felhasználására?

A szerzői jogi védelem kapcsán összefoglalóan leírható, hogy amennyiben egy bizonyos irodalmi, művészeti vagy tudományos mű egyéni eredeti jellegű és megalkotója halálától 70 év még nem telt el, akkor felhasználásához engedélyt szükséges kérni alkotójától, kivéve, ha ezt a kötelezettséget a törvény úgynevezett szabad felhasználási esetként kizárta.

A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerző műve felhasználásának más részére történő engedélyezése alapvetően két módon valósulhat meg.

Az egyik az egyéni engedélyezés útja, mely során a jogosult felhasználási szerződés keretében ad engedélyt műve felhasználására. Ennek feltételeit a szerződő felek a törvény keretei között szabadon állapíthatják meg. Erre az engedélyezésre szerződés, ún. felhasználási szerződés keretében van mód, melyet írásba kell foglalni. A feleknek a felhasználási szerződésben rögzíteniük kell: (i) a mű pontos megjelölését, (ii) a felhasználás módjának (papír alapú vagy digitális többszörözés, terjesztés, internetes hozzáférhetővé tétel), idejének (egy év vagy adott példányszám), területi hatályának (pl. kizárólag Magyarország területe vagy Európa egésze) pontos meghatározását, (iii) a felhasználás ellenértékét (a jogdíj mértékét).

Hogyan lehet fellépni az ellen, aki engedély nélkül használ fel szerzői jog által védett művet?

Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat – például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel – számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.

Peren kívüli eszközök

A jogsértővel szembeni fellépéskor érdemes a peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt van lehetőség a sérelem orvosolására.
Egyik ilyen lehetőség lehet a bírósági eljárást megelőzően egy felszólító levél küldése, amely tartalmazhat együttműködésre irányuló felajánlást, vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólítást. Lehetséges továbbá, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző.
További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele. A mediáció a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban egy semleges harmadik személy, a közvetítő (mediátor) segíti elő az egyezség kötését. A mediáció előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módot nyújt a jogvita megoldására.

Polgári jogi jogérvényesítés

A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:

követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet [Szjt. 94.§ (2) bek.].

Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján ]

Büntetőjogi jogérvényesítés

Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jár el, ott tehető feljelentés is.

Büntető feljelentést a NAV-nál – Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál (elérhetőségek: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/bunugy/elerhetosegek) – lehet tenni.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alábbi tényállásokat tartalmazza:

Bitorlás (Btk. 384. §)
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
Védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §)
Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387.§).

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§)

Internetes jogsértés elleni speciális eszköz – értesítési-eltávolítási eljárás

Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni. Az ún. értesítési-eltávolítási eljárás keretében ugyanis rövid úton elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön.

Az eljárás főbb elemei az alábbiak:

a jogosult a jogsértés észlelésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, amelyben pontosan meghatározza, hogy az eltávolítás kérelme milyen jogokat sértő információra irányul;
a szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz – erről 3 napon belül értesítve a tartalomszolgáltatót, aki ezzel kapcsolatban kifogással élhet (hogy ti. az általa feltett tartalom nem volt jogsértő);
a kifogás alapján a tárhelyszolgáltatónak a tartalom visszahelyezéséről kell rendelkeznie;
a jogosult a visszatételről szóló tájékoztatás átvételétől számított 10 munkanapon belül polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.

Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.